Felvetődhet a kérdés: mi közünk nekünk az óceánokhoz, amikor még tengerünk sincs? A válasz az, hogy az óceánok jelentős mértékben befolyásolják a Föld éghajlatát, az éghajlatváltozást, és így a mi életkilátásainkat is.
Földünk felszínének több mint 70 %-át tenger borítja. Minden második levegővétel a Földön az óceánok növényvilágának köszönhető. Létük biztosítja termelődő oxigénkészletünk felét, miközben elnyelik az emberi tevékenységek által kibocsájtott CO2 egyharmadát. Ugyanígy meghatározó szerepük van a Föld éghajlatának, időjárási viszonyainak alakulásában: Az óceánok nyelik el a Földet érő hő legnagyobb részét, különböző mértékben az Egyenlítőtől a sarkokig. Ez a különbözőség meghatározó tényezője a hatalmas energiával végbemenő légköri áramlások évmilliók alatt kialakult rendszerének, miközben a tengerek és az óceánok egyfajta hő- és energia akkumulátorként játszanak szerepet a szélsőséges viszonyok kiegyenlítésében, elősegítve a bolygó sajátos „komfort klímájának” kialakulását.
De a jelenlegi, nagyrészt ember okozta gyors globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent: veszélybe került az élőviláguk, a biológiai egyensúlyuk, aminek felborulása egyrészt ökológiai katasztrófához vezet, másrészt a földi klíma szabályozásában betöltött szerepük is átalakul, így az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyoknak nemhogy a fékezői, de a kiváltó tényezői lehetnek. A Meteorológiai Világszervezet nem véletlenül mondta ki, hogy ha meg akarjuk ismerni az éghajlat és az időjárás változását, meg kell ismernünk, értenünk és védenünk kell az óceánok életét.
Hogy mi mit tehetünk ezért? Csökkentenünk kell az „értől az óceánig” vízbe és légkörbe jutó szennyezéseket, védeni és bővíteni kell a természetes élőhelyeket, amelyek e jótékony és semmi mással nem pótolható élő rendszer részei.
LMP sajtó
