101 ezer jelentkező közül idén majdnem 75 748 hallgatót vettek fel az egyetemi képzésekre. Ez továbbra is messze elmarad a 2010-es számoktól, hiszen ekkor 140 ezren jelentkeztek a szeptemberi képzésekre. A Fidesz amint kormányra került, lépésről lépésre fizetőssé tette a felsőoktatást és szétverte az egyetemek autonómiáját.
Bár 2006-ban még népszavazást kezdeményezett a tandíj eltörlése érdekében, azóta hagyta elszabadulni az albérletárakat, és összességében mindent megtett, hogy a lehető legkevesebben jelentkezzenek a felsőoktatásba. Ez annyira jól sikerült, hogy a felvettek száma 2012 óta nem tudja a 80 ezret megugrani, tavaly pedig a COVID miatt is mindössze 68 ezren nyertek felvételt.
A mai magyar fiatal felnőttek alig 31 százalékának van diplomája, amivel Európa sereghajtói vagyunk.
Évről évre egyre kevesebb diáknak van esélye bejutni a felsőoktatásba és ebben az érettségi eredményeknek is meghatározóak. A diákok teljesítményére idén hatással voltak a digitális munkarend hiányosságai és az önálló felkészülés nehézségei. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kormány elhanyagolta a végzősök problémáit és elzárkózott a problémák elől. A digitális oktatáshoz való hozzáférés továbbra sem biztosított mindenki számára, a diákok mentális megsegítésével pedig a koronavírus alatt a kormány nem volt hajlandó foglalkozni.
Az elmúlt időben világossá vált mindenki számára, hogy a kormányt nem a tudás népszerűsítése hajtja, hanem a közpénz lenyúlása a közszférából is.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint az ország versenyképességének egy olyan társadalom a feltétele, ahol minél többen birtokosai magasszintű tudásnak. A 2022-es kormányváltás után ingyenessé kell tenni mindenki számára az első diploma megszerzését, vissza kell állítani az egyetemek önállóságát és országos kollégiumfejlesztési programot kell indítani, hogy hogy a tehetséges, de szegényebb közegből származó gyerekek is el tudják végezni az egyetemet, anélkül, hogy abba a családjuk beleroppanna.
Kanász-Nagy Máté,
az LMP társelnöke
