Az LMP szeretné elérni, hogy a kormány módosítsa a nukleáris hulladékok elhelyezésének nemzeti stratégiáját, ezért húszezer aláírást gyűjt össze.

Keresztes László Lóránt parlamenti frakcióvezető kedden Pécsen, sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány klímastratégiája nem szól másról, mint a paksi bővítés legitimálásáról. Süli János tárca nélküli miniszter állításával szemben azonban az atomenergia nem olcsó, nem környezetbarát és nem biztonságos – tette hozzá.
Kifejtette, az atomenergia drága, ugyanis az árába nem számítják bele az atomerőművek felszámolásának és a nukleáris hulladékok elhelyezésének költségeit; emellett a paksi atomerőmű üzemzavarai is rámutatnak arra, hogy ezen energiaforma előállítása nem biztonságos; az uránbányászat és a hulladékelhelyezés környezeti hatásai miatt pedig zöldnek sem mondható.
A nagy radioaktivitású hulladékok végleges elhelyezését szolgáló, a baranyai Boda térségében folyó kutatásokkal kapcsolatban rámutatott: bár a miniszterelnök 2015-ben megígérte, hogy a pécsiek beleegyezése nélkül nem lesz atomtemető, még mindig nem adta meg a lehetőséget a térségben élőknek a véleménynyilvánításra.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke úgy fogalmazott, „a kormány egyik legnagyobb bűne, hogy a környezetvédelmet luxusnak tekintette, (…) szétverte a környezetvédelem intézményrendszerét, csak a zöldmezős beruházásoknak és a multiknak biztosított előnyt”.
Mint mondta, egy olyan központi szabályozás jött létre, amelyben még a civil szervezeteknek sem volt lehetőségük a vétóra egy-egy beruházásnál.
Schmuck Erzsébet szerint „mára tisztán látszik”, hogy a kabinet elkötelezte magát az atomenergia mellett, a paksi bővítéssel viszont több évtizedes kockázatot vállal, ami az élhető környezet szempontjából elfogadhatatlan.