A kormány a következő 10 évben 435 km-rel növelné a koncessziós kezelésben lévő gyorsforgalmi utak hosszát, miközben a kínai érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád vonalat leszámítva leállították a vasúti fejlesztéseket. Az LMP paradigmaváltást sürget: a közlekedési eredetű szén-dioxid kibocsátás csak úgy csökkenthető, ha leállítunk minden gyorsforgalmi út-fejlesztést és a forrásokat a klímabarát vasútra fordítjuk.
Módosították a gyorsforgalmi utakat kezelő és fejlesztő, Szíjj László és Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt. koncessziós szerződését. Az M1-es autópálya M0 csomópont és Bicske közötti szakaszának 2×3 sávosra bővítését, valamint az M100 Zsámbék-Esztergom autóutat nem az állam, hanem a koncessziós társaság építi meg és a projektek ütemezését előbbre hozták. Ezért évi 7 milliárd Ft-tal, 34 év alatt 310 milliárd Ft-tal nő a koncessziós szerződés összege. A már korában is koncessziós beruházásban tervezett Bicske-Győr sávbővítéssel együtt az M1-es autópálya Budapest és Győr között végig 2×3 sávos lesz.
Hiába közelítette meg az M1-es autópálya a kapacitásának határát, erre nem jó válasz a sávbővítés. A nagyobb kapacitás újabb forgalmat generál, pedig csökkentésre lenne szükség. A zöld megoldás a párhuzamos 1-es vasútvonal fejlesztése, amivel mind a személyforgalom, mind a teherforgalom jelentős részét át lehetne terelni. Kész tervek állnak rendelkezésre pl. a Kelenföld – Törökbálint vágánybővítés, a Törökbálint – Győr új nagysebességű pálya és az Almásfüzitő – Komárom közötti szakasz 160 km/h pályasebességre történő felújítása, azonban hiányzik a politikai akarat. Az LMP a kormánnyal szemben a vasútfejlesztés pártján áll.
Bakos Bernadett,
az LMP országgyűlési képviselője
