Ha megnézzük az elmúlt tanévet, azt látjuk, régen tapasztaltunk az oktatásban akkora rugalmasságot igénylő és annyira előre tervezhetetlen évet, mint amilyenben részünk volt.
Köszönet jár mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek, mind pedig a diákoknak a kitartásért és a rugalmasságért. Bízunk benne, hogy a nyár folyamán mindenkinek lesz alkalma a fáradalmak kipihenésére.
Az oktatásirányítás viszont nem pihenhet, hiszen továbbra is hiányoznak azok az intézkedések, amelyek a digitális oktatás, vagy az annak kidolgozatlansága miatt keletkezett károkat érdemlegesen tudnák orvosolni. Most van idő megnézni, mi volt jó és hasznos a kényszerintézkedésekben, mi az, amit meg lehet tartani és őszre beépíteni az oktatás rendjébe; és mi az, amit el kell hagyni ahhoz, hogy az oktatás korszerűvé és színvonalassá válhasson.
A járvány idején se a diákok, se a szülők, se az oktatási dolgozók nem részesültek abban a támogatásban, ami megillette volna őket. A kormány ráadásul a járványhelyzet alatt a segítség helyett inkább ellehetetlenítette az oktatást. A problémákat egyesével, lépésenként, de azonnal el kell kezdeni felszámolni a szakma részvételével. A 21. század kihívásaihoz illeszkedő tantervet kell kialakítani. A pedagóguspálya népszerűsítése sem várhat magára tovább és a béreket is azonnali hatállyal kell megemelni a vetítési alap minimálbérhez kötésével. A pályakezdők fizetését versenyképessé kell tenni. Vissza kell adni az iskolák és a tanárok autonómiáját is. Végül, de nem utolsó sorban lépéseket kell tenni az esélyegyenlőség megteremtése felé a 18 éves tankötelezettség visszaállításával.
Hohn Krisztina,
országgyűlési képviselő
