Sajtóhírek szerint a kormány a minimálbért 15%-kal, a garantált bérminimumot mindössze 10%-kal emeli 2024-re. Így a minimálbér vásárlóértéke 1.3, a garantált bérminimum vásárlóértéke 7.2%-kal csökkent két év alatt, azaz a kormány elértékteleníti a garantált bérminimumot.
Ez azért is kritikus, mert a közszolgálati dolgozók százezreinek – szociális dolgozóknak, tanároknak – ez jelenti „a” bért: nekik ez közvetlen reálbér-csökkentés. 2022 és 2023 folyamán a vágtató infláció hivatalosan a 35,1%-ot is meghaladta. A most tervezett emeléssel a minimálbér 33%-kal, a garantált bérminimum összege mindössze 25%-kal nőtt két év alatt. Így az emelkedés a minimálbérnél is alatta marad az elmúlt két évi inflációnak, és a garantált bérminimumnál a reálérték-csökkenés 7,2%-os. Ennek a kára kisebb lenne, ha a kormány a közszolgálati dolgozók bérét rendesen emelné, minimum az infláció mértékével. Az LMP korábban javasolta, hogy ez évente kétszer történjen meg. Ám a közszolgálati dolgozók, például a tanárok, a szociális dolgozók, az önkormányzati dolgozók nemhogy rendes béremelést nem kaptak és kapnak, de a garantált bérminimum elégtelen emelésével még csökken is a reálbérük.
Mindeközben 2700 milliárd forint parkol a magántőkealapok számláin, ezt a pénzt az adófizetők zsebéből szivattyúzták ki, és ma már csak magánhasznot szolgál. A költségvetésben is vannak tartalékok, de ez bőven fedezné a minőségi közszolgálatások finanszírozását a vasúttól az oktatáson át a szociális ellátásig. Követeljük, hogy a kormány ne a nagyvállalatok érdekei alapján döntsön a minimálbérről, illetve bérminimumról. Az emelés mértékének legalább biztosítania kell a 2022-es reálérték megtartását.
Csárdi Antal,
az LMP frakcióvezető-helyettese
