Hatalmas, megközelítőleg 30 százalékos a munkaerőhiány az ország szociális intézményeiben. A probléma különösen súlyosan érinti a hátrányosabb helyzetű térségeket. A KSH legutóbbi adatai egészen tragikus képet festenek: egy év alatt 17 ezerrel csökkent a szociális szektorban dolgozók száma. Minisztériumi adatok szerint pedig az állam által fenntartott mintegy 140-150 bentlakásos intézmény körében több mint 100-at érintett a munkaerőhiány, s ezek között voltak olyanok is, ahol az álláshelyek 50-60 százaléka betöltetlen volt tavaly.
A munkaerőhiány mellett a pandémia még külön terhet rótt a munkavállalókra. Gyakori, hogy egy dolgozó végzi négy ember munkáját, de akad olyan szociális bentlakásos otthon is, ahol egy éjszakai műszakban 150 ellátottra jut egy ápoló.
A kormány által 20 százalékosnak kommunikált ágazati béremelés a valóságban messze nem 20 százalék, hiszen az alapbér és az ehhez kapcsolódó összevont ágazati pótlékok együttes összegére vonatkozik. Így a bejelentett bérfejlesztés nagy része a minimálbér és a bérminimum emeléséből következik. Ami megmaradna, azt pedig az óriási infláció elviszi.
A szociális szektorban dolgozók terheinek mérséklése csak akkor lehetséges, ha nemcsak anyagilag, de egyéb módon is megbecsüljük az ágazat dolgozóit. Ha leváltjuk áprilisban a Fideszt, az új kormány egyik fontos célja ez lesz. Ennek megfelelően a szociális szférában dolgozóknak is kifizetésre kerül az egyszeri bruttó 500 ezer forintos veszélyhelyzeti jutalom.
Ungár Péter,
az LMP országgyűlési képviselője
